Az egycsatornás gyűjtőkéményeket (termofor kéményeket) az ötvenes években Németországban fejlesztették ki, egymás feletti lakások, szilárd tüzelésű, kis teljesítményű (3-4 kW) kályháinak füstgáz elvezetésére. Erre a célra meg is feleltek, mert a folyamatosan üzemelő, kis teljesítményű kályhák közel 300 C fokos füstgáza jó üzeni körülményeket biztosított a kémény működéséhez.
Magyarországra a hatvanas években kerültek ezek a kémények, azonban nálunk, aránylag nagy teljesítményű (21-24 kW) gáz készülékek (vízmelegítők) lettek rájuk kötve. Ezek a készülékek már közel sem biztosítanak ideális feltételeket a gyűjtőkémények számára. Alacsony a füstgáz hőmérséklet (100 C fok alatt), huzatmegszakító van a készülék és a kémény között, rövid szakaszos üzemidő: mindezek külön-külön és együtt is, gyengítik a kémény huzatát. További hátrány, hogy a huzatmegszakítók közvetlen légtér összeköttetést biztosítanak az egymás fölötti lakások közt.
Az elvi működési hibát számtalan tervezési, kivitelezési hiba tovább súlyosbítja, gyakori a kémények utólagos átalakítása és nem elhanyagolható az a tény sem, hogy ezek a kémények már közel 30-40 évesek.
Gyakori tervezési hibák: - egy szintről több lakás készüléke van bekötve - egy lakáson belül több égtáj felöl van készülék bekötve - nem megfelelő kürtő keresztmetszet - nem megfelelő kémény magasság - a megengedettnél több szint készüléke van bekötve
Gyakori kivitelezési hibák: - az egyes elemek közti habarcs befolyás - egyes elemek nem megfelelő sorrendben való (nem növekvő átmérő szerinti) beépítése - a kémény nem önálló teherhordó szerkezetként való megépítése (födémenként van újra indítva) ez esetben változó a kémény anyaga és keresztmetszete is. - készülékek helytelen bekötése (pl. kéménytest és takaró fal közé)
Elöregedés hibái: - erodált kéményfej - korrodált kéménytest - utólagos megvésések - repedezett kéménykürtő
a) Legegyszerűbb, a kémény esetleges mérethibáinak kijavítása után, speciális műanyaggal (furánflex) béléscsövezni a kéményt. Aránylag olcsó, kevés bontási munkát igényel, rövid idő alatt kivitelezhető. Nem minden esetben alkalmazható (pl. túlterhelt kémények esetében nem ad megoldást), a kémény elvi hibáit nem szünteti meg, csak a fizikai hibák szűnnek meg, illetve a fizikai tulajdonságok jelentősen javulnak. A készülékek füstcsövébe -közvetlenül a füstcsőcsonk fölé- termikus füstgáz-csappantyút kell beépíteni, ami növeli az összköltséget.
b) Az előző megoldás kiegészítve ( a füstgáz-csappantyú kivételével) a kémény kitorkollására szerelt füstgáz elszívó ventillátorral. Jelentősen növeli a költségeket, de ugyanakkor a kémény használhatósága is jelentősen javul (pl. ily módon kezelhető a kémény túlterheltsége).
c) Gyűjtőkémény kiváltása egyedi kéményekre. Aránylag nagy munkával jár, mert ki kell bontani teljes hosszában a kéményt, és az így felszabaduló helyre lehet több önálló kéményt lehet beépíteni. Nem csak a fizikai, az elvi hibák is megszűnnek. Korlátozott mértékben lehetőséget biztosít a fűtés, használati melegvíz ellátás korszerűsítésére. A bontás után felszabaduló hely lekorlátozza, a beépíthető egyedi kémények számát (max. 5 db). Nagyobb, elhúzódó munkával jár, nagyobb költséget igénnyel.
d) Gyűjtőkémény átalakítása túlnyomásos gyűjtőkéménnyé. Ezt a megoldást akkor lehet csak választani, ha a kéményen lévő készülékeket is hajlandó mindenki lecserélni zárt égésterű (turbós) készülékre. Maga a kémény átalakítása nem túl költséges, a turbós készülékek pedig lehetőséget biztosítanak a fűtés, használati melegvíz ellátás teljes korszerűsítésére. Ez a megoldás nyújtja a legnagyobb biztonságot, és a legtöbb felújítási lehetőséget a lakások számára.